Kezdőlap - Aktualitások arrow Jászsági festészet

Jászsági festészet
Hamza Lehel Mária Nyomtatás Facebook share

(Budapest,1906. november 17. - Peveragno, Olaszország, 1998. február 11.)

Szülei a kor ismert személyiségei voltak: édesapja Lehel Ferenc autodidakta művészeti író, Csontváry Kosztka Tivadar első magyarországi méltatója; édesanyja Lehel Mária festőművész, Ferenczy Károly tanítványa (több alkotását őrzi a Magyar Nemzeti Galéria).
Hamza Lehel Mária 1924-től Párizsban élt családjával. Elsőként francia lapok közölték divatrajzait. Itt kötött házasságot Hamza Dezső Ákos festőművész-filmrendezővel, akivel 1936-ban visszatért Magyarországra, ahol folytatta divattervezői munkáját. Munkatársa volt az "Otthonunk", az "Új idők" c. újságoknak, és a "Star" c. moziújságnak. Számos filmnek készítette el a kosztüm- és díszlettervét.

Tovább...
 
Lehel Ferenc Nyomtatás Facebook share

 (Papos, 1885. november 13. - São Paulo, Brazília, 1975. augusztus 23.)

Festő, művészeti író. Az 1903/04-es tanévben a Mintarajziskola, majd 1906-ban a nagybányai Szabadiskola növendéke, 1908-14. között a telep iskolán kívül visszatérő vendége volt. 1909-től publikált művészeti írásokat. 1921-ben abbahagyta a festést. 1939-től Olaszországban, Londonban, majd Brazíliában élt. 1934-37 között 12 számot jelentetett meg a saját maga által írt és szerkesztett Nemzeti Művészet – Lehel Ferenc naplójegyzetei c. folyóiratból. Elméleti érdeklődéssel közelítette meg Csontváry művészetét a róla készített, sokat vitatott szubjektív hangvételű írásaiban, melyekben a festő „különcségeit” a dekadens kor rovására írta. Művészetelméleti fejtegetéseiben a történetileg kialakult kategóriák tartalmait, sokszor félreértve vagy a kor divatos eszmei áramlatainak befolyására átértelmezve megkísérelt új, saját maga teremtette rendszert kidolgozni. Trialista metafizikáját leginkább a Wölfflin rendszeréből kölcsönzött periodikus ismétlődés elméletével rokon alapelvekre próbálta meg felépíteni. Alapvető szemléleti kategóriái: a primitív, a klasszikus, a barokk kiegészül a materializmus, racionalizmus, szenzualizmus fogalmaival, és ezek valamint további alcsoportok bevonásával kísérelte meg leírni a filozófiai gondolkodás és művészeti jelenségek – szerinte – elsődlegesen ösztönvezértelte fejlődését. Több kiadott és kiadatlan művének kéziratát a Hamza Múzeum őrzi, jóllehet sosem járt Jászberényben.

A múzeum kapcsolódó kiadványa:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka

 
Lehel Mária (Rell Mária) Nyomtatás Facebook share
Lehel Mária(Budapest, 1889. március 5. – Peveragno, Olaszország, 1972. november 11.)

Festő. Lehel Ferenc festő és művészeti író felesége,  Hamza Lehel Mária divattervező, újságíró édesanyja. 1906-1914 között a Nagybányai Szabadiskola többször visszatérő növendéke, Párizsban is tanult. 1939 után külföldön, főként Olaszországban élt. Csendéleteket, tájképeket, aktokat festett olajjal és pasztellal. Művei kezdetben a nagybányai neósok stiláris vonásaival mutatnak rokonságot, később a ’20-as évek közepétől a formák körvonalainak és fényjárta foltjainak egymáshoz viszonyított elmozdításával dekoratív, franciás könnyedségű képeket készített. Posztimpresszionista, sok pasztellt festett. Vendégként részt vett a Nyolcak kiállításain, szerepelt a Művészház valamennyi kiállításán és többször az Ernst Múzeumban is. 


A múzeum kapcsolódó kiadványa:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka

 
Litkei József Nyomtatás Facebook share
Litkei József(Jászberény, 1924. március 14. – Budapest, 1988. január 24.)

Festő, grafikus. Cseh Miklóssal és Nagy Lászlóval együtt 1947-ben megalapította a Dési Huber István Népi Kollégiumot. A MKF-n 1951-ben végzett Bernáth Aurél, Bencze László és Poór Bertalan növendékeként. 1951-1984-ig, nyugdíjba vonulásáig az Iparművészeti Főiskola alakrajz tanára volt, A tanítással egyidejűleg elmélyülten foglalkoztatták szakmai témák, technikai problémák: nagyméretű akvarellek, gobelinek, üvegablak, mozaik és bőr kompozíciók. Az FKMS által 1958-ban kiírt ex libris pályázaton indulva újszerű technikai megoldásaival vonta magára a figyelmet, és I. díjat nyert. Sokirányú érdeklődésénél fogva festményeinek, grafikáinak tárgya táj- és munkaábrázolás, csendélet, valamint portré. A látványból kiinduló képei realista igénnyel és konstruktív szerkesztettséggel készültek. Szitanyomataira a szín, forma és folthatások harmonikus egysége a jellemző. Az Iparművészeti Vállalat 1970-ben megrendezett kiállításán domborított bőrdobozával nyert díjat. A Budavári Palotában 1972-ben rendezett Centenáriumi ajándéktárgyak kiállításon bőrdomborítású faliképével az I. díjat érdemelte ki. Állandóan szerepelt a nagy Nemzeti Kiállításon, és az Egri Akvarell Biennálékon, ahol több ízben I. díjat nyert. Jászberénybe nem tért vissza. 

A múzeum kapcsolódó kiadványa:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka
Litkei József (1924-1988)

 
Makay József Nyomtatás Facebook share
Makay József(Jászberény, 1919. augusztus 10. – Jászberény, 1979. november 8.)

Festőművész. Rajztanára, Rácz Kálmán korán felfigyelt tehetségére, és segítette. Makay – Rudnay jászberényi látogatásai alkalmával – gyakran bemutatta munkáit a mesternek, aki bíztatására 1937-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Mestere Rudnay volt. Szülővárosában rendezte első önálló kiállítását 1947-ben, s csatlakozott a már létrejött művészcsoporthoz, kiállításaikon részt vett. Tagja volt a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának és a Magyar Képzőművészeti Szövetségnek. Impresszionista indíttatású festészetét az élet szinte minden jelensége inspirálta: a táj, az ember, a paraszti életforma, az ünnepnapok, a hétköznapi élet pillanatai, állatok, növények. Foglalkozott történelmi témák feldolgozásával is, különösen figyelemreméltóak figurális kompozíciói és érzelmi töltésű tájképei. Összetéveszthetetlenül egyéni műveit biztos rajztudás, merész színhasználat és ecsetkezelés jellemzi.

A múzeum kapcsolódó kiadványai:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka
Makay József élete és festészete

 
Olgyay Ferenc Nyomtatás Facebook share
Olgyay Ferenc(Jászberény, 1872. augusztus 22. – Budapest, 1939. február 17.)

Festőművész. Budapesten és Münchenben tanult, majd Szolnokon telepedett le, s az ottani művésztelep egyik alapító tagja lett. Ott festette reális látású, széles előadású alföldi tájképeit is. 1893-95 között részt vett a Feszty-körkép megalkotásában. 1905-ben elnyerte az állami nagy aranyérmet. 1905-ben a Nemzeti Szalonban, 1909-ben pedig a Könyves Kálmán Szalonban volt kollektív kiállítása. Korai képei a természet elmélyedt tanulmányozására vallanak. Számos tájképe a francia impresszionisták hatását mutatja. 1907-ben részt vett a MIÉNK megalakításában. 1911-ben Iványi Grünwald Béla hívására Kecskemétre ment, ahol a festés mellett a művésztelep nyári tanfolyamain korrigált. 1914-ben hagyta el a telepet. 1919-ben Sárváron festőiskolát szervezett a képzőművészet iránt érdeklődők részére, majd 1920-ban Budapestre költözött. Több alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

A múzeum kapcsolódó kiadványa:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka

 
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>

Eredmények 7 - 12 / 17