Budapest, 1894. március 15. - Budapest, 1941. szeptember 29.

Festő, grafikus. 1912-14-ig a Képzőművészeti Főiskolán grafikát tanult Olgyai Viktornál. 1913 nyarán a Szolnoki Művésztelepen dolgozott Fényes Adolf mellett. Az első világháború után egy évig a műegyetem rajzi tanszékén tanársegédként működött. 1921 és 1923 nyarán Nagybányán dolgozott. Korai aktos kompozíciói Szőnyi korai képeit követik.
1928-30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt, ott áttért a temperafestészetre, melyet a virtuozitásig fejlesztett. 1933-ban Chiovini Ferenccel együtt a jászszentandrási római katolikus templom freskóit festette, mely körül szenvedélyes vita alakult ki. 1934-ben részt vett a római magyar egyházművészeti kiállításon. 1936-ban a szegedi Hősök kapuja, 1938-ban a székesfehérvári Szent István mauzóleum (1945 után mindkettőt lemeszelték) és a budapesti városmajori templom freskóit festette. 1939-tõl a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány színezésű, plakátszerű piktúrájának kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa, legfőbb ereje a monumentális ihletésű komponálás. Festészetének talán legvonzóbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Freskófestőként a hivatalos állami és egyházi megbízások legnépszerűbb végrehajtója. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi népéletet, jellemző szándékuk néha a karikatúra határait súrolja. Kiváló, mozgalmas rézkarcait főképp korai korszakában készítette.

A múzeum kapcsolódó kiadványai:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka
A jászszentandrási templom freskói

Lila tányéros csendélet

Tiszaföldvár, 1948. október 23. - Jászberény, 2022. január 11.

Festő. Jászberényben a Tanítóképző főiskolán szerezte első diplomáját, majd elvégezte Egerben a rajztanári, Debrecenben pedig a népművelés-könyvtár szakot. Budapesten a Képzőművészeti Főiskola rajztanári továbbképzésén vett részt. Festőművészi pályáján segítette Sáros András, Makay József, Vuics István és Fejér Mária. 15 évig tanított a SZIE Gyakorló iskolájában szakvezetőként, miközben olajjal, pasztellel, kevert technikával készült képeivel, grafikáival jelentkezett egyre jelentősebb kiállításokon. Tagja volt a Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesületnek. Kezdetben impresszionisztikus képeket alkotott, majd az 1980-as évektől jelentős változás figyelhető meg festészetében. Egyre fontosabbá vált a belső, alkotó világának kifejezése, saját alkotói tevékenysége szerint, gyakran szimbolista módszerek alkalmazásával, egyéni technikai megoldásokkal. Festészetében az ember és társadalmi környezetének viszonya jelenik meg. Első önálló kiállítása 1975-ben volt, azóta rendszeresen kiállít az ország számos városában. Gyűjteményes kiállítását 2004-ben rendezte a Jász Múzeumban. 1988-tól jelennek meg grafikái országos és helyi lapokban, folyóiratokban, kiadványokban. Tagja volt 1995-ig a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. 1995-ben kialakította a JTKF Gyakorló Általános Iskola Iskolagalériáját, 1998-ban a jászárokszállási Deák Ferenc Gimnázium Iskolagalériáját, ahol rajztanárként is dolgozott. 1995 óta a jászberényi Hamza Múzeum igazgatója. Több könyv szerkesztését, kiadását, tervezését, illusztrációját végzete, restaurálással is foglalkozik. 2006-ban Jászberény Város Kultúrájáért kitüntetésben, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Megye Művészeti Díjában részesült.

Lila tányéros csendélet

Jászberény, 1906. május – Miskolc, 1955. november

Erdélyi származású festő. A gimnázium befejezése után több alkalommal is részt vett a Szolnoki és a Kecskeméti Művésztelepen. 1928-1933-ig folytatott tanulmányokat a Képzőművészeti Főiskolán Csók István, Kandó László és Lyka Károly növendékeként. Rendszeresen közölte munkáit az Ugar című folyóirat.
1944-ben megszökött a hadifogságból, 1945 májusáig Ausztriában élt. Pásztó, Szarvas, Budapest, Emőd után Sályba költözött, ahol egy évig rajztanárként dolgozott. 1952-1955-ig rajztanárként működött Mezőkövesden.
Tagja volt a Jászberényi Nyolcak csoportjának, akikkel rendszeresen kiállított, és 1941-tõl a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének.

A múzeum kapcsolódó kiadványa:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka

Lila tányéros csendélet

Herend, 1937. február 26. - 2021

Tősér Jánosnál és Chiovini Ferencnél tanult. A Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület tagja. Tagja a JAK-nak, akiknek kiállításain rendszeresen részt vesz. Impreszszionistának tartja művészetét.

Lila tányéros csendélet